Nagy Ákos az újrakezdésről, a lelki egyensúlyról és a polgári társadalomról
A Segélyszervezet regionális segélyprogramjainak vezetője. Segített az elmúlt húsz év valamennyi hazai árvízénél, a vörösiszap katasztrófánál, illetve árvizeknél Erdélyben, Felvidéken és a Délvidéken.
A Segélyszervezet munkatársaként és segélyprogramok vezetőjeként azoknak megsegítése a feladata, akik katasztrófák következtében a lehető legnehezebb helyzetbe kerültek. Munkatársaival rövidebb-hosszabb ideig kiutaznak a katasztrófák helyszíneire, ahol heteken- hónapokon vagy akár éveken át támogatják a bajbajutottakat.
Szem előtt tartani a közösségi károkat
Először felmérik, hogy mire van a leginkább szükség, majd különböző formákban próbálnak segíteni. Élelmiszert, ivóvizet, tisztálkodó szereket, ruhát adnak, szállást biztosítanak, újjáépítik és berendezik otthonaikat. Akiknek szüksége van rá, azoknak szakemberekkel segítenek feldolgozni az őket ért megpróbáltatásokat. Emellett segítenek az életük újrakezdéséhez, hogy újra jövedelemhez jussanak. Szem előtt tartják a közösséget ért károkat, nem feledkeznek meg ezekről sem: óvodákat, iskolákat, orvosi rendelőket állítanak helyre. A segítségnyújtás során folyamatosan egyeztetnek más szervezetekkel és a helyi hatóságokkal, hogy munkájuk valóban összehangolt és szükségletalapú legyen.
Meg kell adni az újrakezdés lehetőségét
Nagy Ákos a bátorságról azt gondolja, meg kell tenni mindent azért, hogy honfitársaink, embertársaink emberhez méltó körülmények között újrakezdhessék életüket, még ott is, ahol esetleg rendkívül nehéz, és néha veszélyes körülmények között kell dolgozni. A Segélyszervezet munkatársaként próbálja megőrizni lelki egyensúlyát, még akkor is, ha olykor a legszörnyűbb helyzettel kell szembesülni a munka során.
1848 kísérlet a polgári társadalom kialakítására
Így tekint 48-ra Nagy Ákos, aki szerint a forradalom nem volt más, mint kísérlet, a nemzeti függetlenég elérésére, a szabadságjogok kiterjesztésére és a feudális társadalmi berendezkedés megváltoztatására, a polgári társadalom kialakulására: „egy lehetőség az ország újjáalakulására, modernizálására. Érdekes és egyben megindító az, hogy egy birodalom részeként működő ország, hogyan tudott ilyen rövid időn belül önállóvá válni, hadsereget szervezni, megvédeni magát, egészen addig ameddig az orosz cári birodalom be nem avatkozott a szabadságharc leverésébe az osztrák császár hívására.” Kedvence a tavaszi hadjárat, melyet szerinte a nemzetközi hadtörténelemben is jelentős hadászati tevékenységnek ismernek el. Hősei az új magyar hadsereg tisztjei, katonái. Számára ezek mind példaképek, közülük különösképpen Bem József, Guyon Richárd, Klapka György és Damjanich János. „Nagy tisztelettel gondolok a 48-as honvédekre. Ha szabad így fogalmazni, nem is értem, hogyan is lehetne összehasonlítani az én munkámat egy 48-as honvédveterán szolgálatával, aki akár az életét is feláldozta volna a szabadságharc céljaiért.”