Filmajánló


avagy az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseinek emlékezete a filmvásznon

 

80 HUSZÁR (1978)

Rendező: Sára Sándor

Főszereplők: Tordy Géza, Dózsa László, Madaras József, Oszter Sándor, Juhász Jácint, Polgár Géza
Ismertető: 1848. Európa forrong. A Lengyelországban állomásozó, osztrák kötelékhez tartozó magyar huszárok egy csoportja a szabadságharc kitörésének hírére hazaindul. A szökevények útja ezer veszéllyel teli, harcot kell vívniuk a természettel, az út nehézségeivel, az őket üldöző osztrák hadsereggel, és saját felőrlődő idegeikkel.

A KŐSZÍVŰ EMBER FIAI (1964)

Rendező: Várkonyi Zoltán

Főszereplők: Tordy Géza, Bitskey Tibor, Mécs Károly, Sulyok Mária, Béres Ilona, Szemere Vera, Básti Lajos
Ismertető: A császárpárti Baradlay Kázmér özvegye, szembeszegülve férje végakaratával, jó magyarnak, boldog embernek szeretné látni a fiait, ezért hazahívja őket, Ödönt Pétervárról, Richárdot és Jenőt Bécsből. Kitört a forradalom. A forradalmár lelkületű Baradlayné biztatására fiai, apjuk végakarata ellenére, 1848 ügye mellé állnak. A leggyengébbnek tűnő, fényes pálya előtt álló Jenő a szabadságharc leverése után az életét is feláldozza bátyjaiért.

EGY DIÁKTÜZÉR NAPLÓJA (1992)

Rendező: Zilahy Tamás

Főszereplők: Őze Áron, Oberfrank Pál, Bessenyei Ferenc, Bagó Bertalan, Földesi Judit
Ismertető: Néhány héttel az 1848/49-es Forradalom és Szabadságharc leverése után, sebesült kamaszfiú érkezik az elhagyott kastélyba. Az ott eltöltött idő - talán néhány óra, talán néhány perc - alatt újraéli élete meghatározó három napját, amikor diáktüzér volt Bem seregében, megismerkedett Petőfivel, s túlélte a segesvári csatát.

ILLYÉS GYULA: FÁKLYALÁNG (1963, TV játék)

Rendező: Pethes György

Főszereplők: Bessenyei Ferenc (Kossuth Lajos), Ungváry László (Görgey Artúr), Tolnay Klári, Szabó Gyula, Raksányi Gellért, Tomanek Nándor
Ismertető: Illyés Gyula drámaírói munkásságának a Fáklyaláng volt egyik legsikeresebb munkája, melyben az 1848/49-es szabadságharc bukása utáni válságot, tanulságot igyekezett drámai formába önteni - érdekes "utójátékkal", időrenddel, valamiféle drámai "feloldással". Kossuthot és Görgeyt állítja szembe egymással 1849. augusztus 10-én, Aradon.
A darab két főszerepét a Nemzeti Színházban is Bessenyei Ferenc és Ungváry László játszották.

FÖLTÁMADOTT A TENGER (1953)

Rendező: Nádasdy Kálmán, Ranódy László

Főszereplők: Básti Lajos, Görbe János, Makláry Zoltán, Bessenyei Ferenc, Ferrari Violetta
Ismertető: Az 1953-ban készült film az 1848/49-es időket eleveníti föl, a forradalmárok harcát a belső és külső ellenséggel szemben. Petőfi kezdetektől ott van az eseményeknél, még tiszti rangjáról is lemond, hogy Bem seregében harcolhasson. Bem felveszi a harcot a túlerővel, s a magyar sereg, Gábor Áron ágyúinak segítségével leveri az ellenséget.

FRÁTER LÓRÁND (1942)

Rendező: Kalmár László

Főszereplők: Páger Antal, Ajtay Andor, Tőkés Anna, Szilassy László, Mály Gerő, Makláry Zoltán
Ismertető: A fekete-fehér, magyar játékfilm a híres nótaszerző huszár életéről szól. Gyimesszeredán Fráter Lorándként lép fel a fiatal színész, Sárossy Laci. A főszolgabíró lányának, Panninak megtetszik a jóképű fiatalember, de anyja, akinek Fráter Loránd fiatalkorában udvarolt, szélhámosnak tartja. Laci úgy menti a helyzetet, hogy Fráter Loránd fiának adja ki magát. Panni anyja levélben gratulál Fráter Lorándnak a fiához. A híres dalköltő nem haragszik Lacira, hogy visszaélt a nevével, sőt még közbenjárását is felajánlja a fiatal szerelmesek ügyében. A dolgok azonban másképp alakulnak, Fráter Lorándot Panni hamvas szépsége megbabonázza, s a lány viszonozza érzelmeit.

HÍDEMBER (2002)

Rendező: Bereményi Géza

Főszereplők: Eperjes Károly, Irina Latchina (Bánsági Ildikó), Darvas Iván, Cserhalmi György, Can Togay, Nagy Ervin, Sinkó László, Marius Bodochi
Ismertető: A film története 1820 és 1860 között játszódik a Habsburg Monarchiában és egy különleges szellemi képességekkel és anyagi háttérrel született, magyar arisztokrata életét mutatja be. A Napóleon bukása utáni években az ifjú Széchenyi gróf könnyelműen elcsábítja bátyja feleségét és az ezt követő botrány tönkreteszi tiszti karrierjét. A megszégyenített asszony hirtelen halála végzetesen megváltoztatja a léha fiatalembert, aki azontúl a felelősség megszállottja lesz és nagy művek létrehozásával akar úrrá lenni sorsán. Egy nagyszabású barátság és egy különös, minden akadályokon felülemelkedő újabb szerelem segítségével a gróf a korszak híres politikusa lesz, a magyar ellenzék vezére - és ezzel szándékai és neveltetése ellenére a Habsburgok ellenfele. Felelősnek érezvén magát az elszabadult társadalmi indulatokért, az engesztelődést akarja szolgálni. Egy híd építésébe kezd a Dunán, mely a Nyugat és a Kelet közötti kapcsolat jelképe lenne a korabeli Európában. Hírneve és befolyása olyan méreteket ölt, hogy amikor az 1848-as forradalmak alapjaiban rázkódtatják meg a Monarchiát, beleőrül az önvádba. Amíg elborult elmével vegetál egy Bécs melletti magánszanatóriumban, rémlátomásai valóra válnak: a Monarchia különös kegyetlenséggel torolja meg a magyar provincia lázadását. Barátait kivégzik és az engedetlen ország az övéhez hasonló apátiába süllyed. Ekkor a már öreg gróf csodás hirtelenséggel, visszanyerve régi képességeit és energiáját, úgy dönt, hogy felrázza hazáját és egy utolsó, nagy játszmába kezd a Birodalommal.

SZEGÉNYLEGÉNYEK (1965)

Rendező: Jancsó Miklós

Főszereplők: Latinovits Zoltán, Görbe János, Agárdy Gábor, Őze Lajos, Avar István, Molnár Tibor, Kozák András, Somogyvári Rudolf, Koltai János
Ismertető: 1869-ben gróf Ráday Gedeon kormánybiztos megkezdi az ország közbiztonságának helyreállítását. Tevékenységének egy része arra irányul, hogy felkutassa, és ártalmatlanná tegye azokat a szegénylegényeket és betyárokat, akik a '48-as szabadságharcban Rózsa Sándor vezetésével részt vettek. Az elfogottakat egy alföldi sáncban tartják, ahol néhány magánzárka kivételével szabad ég alatt, puszta földön élnek a rabok. A kihallgatások egy közeli tanyán folynak. Szabályszerű ítélet itt nem születik. A hatalom emberei a legkülönbözőbb kegyetlen lélektani módszerekhez folyamodnak az emberek megtörésére. Ennek esik áldozatul Gajdor is, aki saját bőre mentésének reményében besúgóvá válik. A csendőrök nem akadályozzák meg, hogy később fogolytársai megfojtsák az árulót. Végül hathatós cselhez folyamodnak Ráday emberei: nagyszabású újonctoborzást rendeznek. Az egyik volt betyár hiszékenységét és büszkeségét kihasználva felszólítják, válogassa ki a volt szabadcsapat embereit az újoncok közül, mert ezekből külön egységet alakítanak. Amikor együtt áll a csapat, kihirdetik Ferenc József ítéletét: "Sándor", a vezér kegyelmet kapott, de legényei el fogják nyerni méltó büntetésüket. Csendőrök veszik körül az imént még Kossuth nótát éneklő legényeket.

SZEPTEMBER VÉGÉN (1942)

Rendező: Zsabka Kálmán

Főszereplők: Szörényi Éva, Dorita Boneva, Misoga László, Gozmány György
Ismertető: Beteljesedtek Petőfi Sándor látnoki sorai, Szendrey Júlia már 17 éve más felesége. Fia, Petőfi Zoltán megveti az anyját, hogy hűtlen lett a nagy költő emlékéhez. Elhatározza, hogy követi apja példáját és színésznek áll. Amikor anyja figyelmezteti arra, hogy csak apja neve miatt alkalmazzák, még jobban összevesznek. Zoltán kénytelen azonban rádöbbenni, hogy anyjának igaza van.

SZIRMOK, VIRÁGOK, KOSZORÚK (1984)

Rendező: Lugossy László

Főszereplők: Cserhalmi György, Malcsiner Péter, Grazyna Szapolowszka

Ismertető: A világosi fegyverletételt követően Majláth Ferenc huszárfőhadnagyot osztrák büntetőszázadba sorozzák be, miután forradalmár társa öngyilkosságot követ el és parancsnoka, az Ezredes megszökik. Két év múltán a belügyminiszter embere, a befolyásos Heinrich nagybácsi közbenjárására leszerelik. Otthon apátiába süllyed, föl sem kel az ágyból. Egy családi keresztelő azonban kizökkenti a passzív rezisztenciából, ezután összekülönbözik minden eszméből birodalmi egységet gyúró "jótevőjével". Még aznap betoppan a titokzatos Ezredes, Kossuth állítólagos ügynöke. De lehet, hogy ez csak lázas látomás? Másnap az egész családot letartóztatják. A többiek szabadulnak, ám Ferencet elmegyógyintézetbe szállítják, ahol öngyilkosságot követ el. Forradalmi nevét titokzatos erők használják föl.

SZOVÁTHY ÉVA (1943)

Rendező: Pácseri Ágoston

Főszereplők: Karády Katalin, Jávor Pál, Mednyánszky Ági, Somlay Artúr
Ismertető: Mi történik akkor, ha egy ünnepelt bécsi szépség beleszeret egy délceg magyar nemesbe? 1848-ban Szováthy Évával ez esik meg, mikor Dóczy Lénárd szép szeme rabul ejti. Amikor Lénárd a forradalmi események miatt elhagyja Bécset és hazamegy Nagydócra, a császári kamarás lánya, Éva utána utazik, ahol bizony nem szívesen látott vendég lesz. Annál is inkább, mert a hazafias érzelmű család a hozzájuk hasonló gondolkodású nemeslányt, Girálthy Esztert választotta Lénárd jegyeséül.

VÉGTELEN NAPLÓ (2002)

Rendező: H. Maderspach Kinga

Ismertető: A Maderspach család kapcsolatban állt az ország nagyjaival, Kossuthtal, Széchenyivel és Bem tábornokkal. Az első pillanattól részt vettek a szabadságharcban gyáruk termékeivel. Lőszereket, ágyúkat és lándzsákat készítettek és szállítottak a hadseregnek. A világosi fegyverletétel után Bem tábornok és néhány tisztje Ruszkabánya felé menekült. Néhány órára befogadták őket a családi házba, ellátták sebeiket, enni adtak a menekülőknek, majd útjukra engedték őket. E tettüket azonban megtorlás követte…

Menü

Főoldal

Főoldal

Főoldal

Főoldal 2014

Főoldal 2015

Főoldal 2016

Főoldal

Navigáció