Dr. Király Péter

Dr. Király Péter hivatásról, az emberek attitűdjeiről és a jeltelen közkatonákról

Kisállat-gyógyász szakállatorvos, férj, három gyerek apja, négy kutya és egy macska gazdája. Egyetemi évei alatt egy amerikai kisállatkórházban dolgozott, 1990 óta az általa alapított kisállatrendelők vezető állatorvosa. Az 1992-ben létrejött Rex Kutyaotthon Alapítvány alapítója, és az alapítvány által működtetett Budapesti Állat- és Természetvédelmi Élménypark (rövid nevén Állatsziget) megálmodója.

Megváltoztatni az emberek szemléletét

„Amikor kezdő állatorvosként a hazai állatvédelmi mozgalomba kapcsolódtam, egy olyan feltöretlen területre tévedtem, ahol nem volt kijelölt út, és az út végén nem kecsegtettek váll-lapok, csak feladatok voltak. Akkor az ifjak lelkesedésével nagy álmokat szövögetve teljes gőzzel dolgoztam állatorvosként és állatvédőként egyaránt, és nem ismertem akadályt” – mesél a kezdetekről Péter, aki szerint a kilencvenes évek elején létrehozott kisállatvédelmi központ azért volt forradalmian új ötlet és jövőbetekintő koncepció, mert az emberek fejében lévő attitűdöket akarta megváltoztatni a problémák tüneti kezelése helyett.

„Ezért szántuk rá magunkat a Rex Állatsziget életre hívására. Ez az intézmény a bajba jutott állatok mentésén túl az oktatásban és szemléletformálásban is központi szerepet kap. Terveink megvalósítása során – jelentősebb állami támogatás híján – csakis civil kurázsinkra számíthattunk. Ráadásul mindezt egy olyan országban kellett megvalósítani, amelyben az emberek közel sem voltak olyan fogékonyak ügyünk iránt, mint ma. Az országunkat és a civil szervezetek munkáját egyaránt jellemző összevisszaság ellenére is hiszek abban, hogy a társadalmat átfogó, hatékonyan működő állatvédelmet csakis közösen tudjuk megvalósítani. Ebben a misszióban egyetlen dolog biztosan közös marad: a feladat.”

Ez nem munka, ez hivatás

Péter lassan negyedszázada kezdett dolgozni friss állatorvosként egy olyan rendelőben, aminek várójában egy nagyobb testű kutya fért el, az is csak átlósan. „Mégis mérhetetlen boldogsággal tölt el a gazdikkal és a csillogó szemű kedvenceikkel való újabb és újabb találkozás. Ez számomra nem munka, hanem hivatás. A szakmai kihívások mellett gyakran a gazdik lelkét is ápolnunk kell, ami néha nehezebb feladat, mint a gyógyító munka. „Néha nem egyszerű feladat számomra, hogy bokros rendelői és alapítványi teendőim mellett a három rakoncátlan gyermeket, a négy zsivány kutyát, és a folyton éhes macskát egyaránt kordában tartsam. Férfiként a legnagyobb kihívást az jelenti számomra, hogy mindezek felett maradjon időm a páromra is, hogy nap mint nap megújíthassuk szerelmünket.”

Miről beszélgetnénk?

Király Péter a felkérés kapcsán azon gondolkodott, hogy milyen jó lenne visszamenni a múltba és beszélgetni a kiállítás poszterein látható 1848-as veteránokkal. „A felkérés nagyon jól esett. Főleg azért, mert tudom, hogy a megtisztelő elismerés nem a személyemnek, hanem az általam szolgált ügynek szól. Különösen meghatott, hogy egy 1848-as honvédveteránnal szerepelek majd együtt, és elgondolkodtam azon, hogy mi mindenről beszélgetnénk, ha egy időutazás révén tényleg találkozhatnánk.” Az állatok iránti elkötelezettség életre szóló hitvallás, mondja, még akkor is, ha az ember néha elfárad ebben, „de még soha nem fáradtam bele. Szerencsére van miből töltekeznem. A fotózás és az akvarellfestészet igazi kikapcsolódás számomra, szabadidőmben nagyokat túrázunk a családdal.”

Bátornak lenni annyi, mint kitartani

„Bátornak lenni számomra egyet jelent a kitartással. Ha 1848-ra gondolok, ez jut az eszembe. A 48-as hősök életük árán is kitartottak az elveik mellett és azt gondolom, hogy kicsiben nekünk is ezt kell tennünk. Ki kell tartanunk az ifjúkori álmok és elhatározások mellett őszülő halántékkal is: legvédtelenebb, legkiszolgáltatottabb lények mellett akkor is, ha cserébe csupán egy hálás pillantás vagy egy vidám farokcsóválás a fizetség.” Péter szerint az állatok sorsa mindig az embereken múlik. „A természet egyensúlyát mi borítottuk fel, a harcot mi robbantottuk ki, a csatát is nekünk kell megvívni. És ebben a csatában az segít igazán, aki az elmélet mellett praktikus megoldást is kínál. Az igazi bátorság a kitartás a harcban, ami előbb-utóbb meghozza a békét az állatoknak is.”

Jeltelen közkatonák nélkül nincs győzelem

Az 1848-49-es forradalom ismertebb hősei közül különösen Bem Józsefet tartja nagyra, rettenthetetlensége és a körülményeket figyelembe vevő józan mérlegelései és döntései miatt. Aki ráadásul következetesen távol tartotta magát a magyar vezérek pártoskodásától. „Ez a három képesség egyszerre nagyon kevesekben van meg. A legnagyobb hősnek 1848/49-ben és napjainkban is a jeltelen közkatonákat tartom, mert nélkülük nem lehet csatát nyerni. Ők azok, akik csendben teszik a dolgukat nap mint nap.”