Családi programok a Budai Várban

Családi programok a Budai Várban

Helyszín: Budapest, Budai Vár
Időpont: 2015. március 15., 10:00-18:00

A nemzeti ünnep alkalmából több helyszínen, változatos programokkal várjuk az érdeklődőket a Budai Várban. A gyermekek ügyességi versenyeken, kézműves foglalkozásokon vehetnek részt és akár elkészíthetik saját kokárdájukat is. Az eseményeken tánctanítással, kiállítással, koncertekkel várunk minden kedves érdeklődőt.

Szent István szobor
11:30 – 18:00

11.30-12.00 Szekér Színház: A forradalom előestéje
12.00-12.40 Reformkori Hagyományőrzők: palotás bemutató és tanítás
13.00-14.00 Alma együttes koncert
14.00- 15.00 Dudaszó Hallatszik Alapítvány
15.00- 16.00 Tekerő Quintet
16.00-17.00 Operett Színház előadása
17.00-18.00 Ghymes koncert

Hadik szobor
11:30-18:00

11.30-12.00 Nagy Csaba tárogatóművész koncert
12.00-12.40 Népzenék a Kárpát-medencéből I. - Összeállítás virtuóz magyar férfitáncokból. Huszár nóták és 48-as népdalok nagyzenekarral valamint a népi fafúvóshangszerek színes világának bemutatása
13.00- 13.45 Népzenék a Kárpát-medencéből II. - Csárdások. A magyar zenekultúra meghatározó műfajának színes előadása, páros tánccal
13.45- 14.30 Reformkori Hagyományőrzők: palotás bemutató és tanítás
14.45-15.30 Buda Folk Band - Ünnepi koncert. A már jól ismert vagy kevésbé ismert folklorizálódott Petőfi versek nagyzenekari előadásban. Mezőségi, székelyföldi, dunántúli, felvidéki és kalotaszegi népzenék és táncok vonós zenekarral.
15.45-16.30  Népzenék a Kárpát-medencéből III. - Verbunkok. A verbunknak számos fajtája alakult ki a népi kultúrában. Ezek legjellegzetesebb és leglátványosabb, eszközös és anélküli formáinak válogatott előadása
16.45-17.30 Népzenék a Kárpát-medencéből IV. - Virtuóz népi hangszerek. A népzenére jellemző rögtönzéses előadásmódban rejlő, a hangszer adottságait feszegető dallamokra épül ez a műsor amellett, hogy a tánc és zene játékosságára való figyelmet is kihangsúlyozza

Dísz tér
10.00-18.00
Népművészeti Egyesületek Szövetségével együttműködve bemutatkoznak a hagyományos magyar kézműves mesterek

Gasztro-kulturális sétány
10.00-18.00
Magyar kézműves vendéglátók és kézművesek -
Fortuna utca– Szentháromság tér – Szentháromság utca – Tárnok utca –

Dísz tér
10.00-16.00 „Újra van Budán kutyavásár” - magyar vizslák és egyéb magyar kutyafajták örökbefogadásának elindítása (a tényleges örökbefogadás a rendezvény után történhet meg, az örökbeadó alapítvány körültekintően ellenőrzi, hogy a kutya megfelelő helyre kerül-e)
10.00-18.00 „Tisztelet a Bátraknak!” szabadtéri portrékiállítás
12.00 -16.00 Rondella: Huszártábor – lósimogató (hagyományörző huszárok vezetésével)

Várkert Bazár
10.00-18.00 Csók István kiállítás - "Csók" a derűs élet festője című kiállítása
Multifunkcionális rendezvényterem megtekintése
10.00-24.00 Neoreneszánsz kert, az Èszaki bazársor, a Déli bazársor, a Gloriette és rámpamű, a kertben való eligazodást a Várgondnokság munkatársai segítik

Táncsics- börtön
10.00-18.00
Táncsics- börtön megtekintése kialakított útvonalon

Hétpróbás huszárok – egész napos családi próbatételek

1. ÁGYÚVAL VERÉBRE: Rugóval működő ágyú segítségével – mely teniszlabdákat lő ki - kell átlőni egy fa lemezből kivágott „veréb” figurán. 3 lövésből minimum egy találatot kell elérni.

2. TOLDI ERŐPRÓBÁJA: A játékos egy méter hosszú rovátkolt fa rudat tart, melyre a csuklótól a botvége felé súlyokat akaszt a játékmester. Feladat minél több súly megtartása.

3. KULCSKAPKODÓ: A 2 méter magas, 1,5 méter széles „kapu” tetejérő lóg az 5db színes, 30 cm hosszú kulcs, melyeket a játékmester tetszőleges sorrendben ereszt le kötél segítségével. Feladat a kulcsok elkapása.

4. PARASZTGOLF : Régi parasztházakat festettünk falemezre, melyeknek kapuit kivágtuk. Ezeket a házakat egymástól 2-3 méter távolságra helyezzük el a földön. A játékosnak egy „golfütővel”(melynek fejét a cséphadaróhoz hasonló módon rögzítettük a nyeléhez) kell meghatározott számú ütéssel átjuttatni a labdát a kapukon.

5. METAMORPH CÉLLÖVÖLDE: Festett táblaképek, melyek akkor lépnek „működésbe,” ha a rajtuk látható piros céltáblát a játékos eltalálja.

6. LOPAKODÓ: Egy 2 mx 3 m területen a földtől 20 cm-re köteleket feszítünk ki tetszőleges irányba. A köteleken csengő van. A játékos feladata a pályán átjutni  a játékmester  szóbeli irányítása szerint úgy, hogy a csengettyűk ne szólaljanak meg.

7. KAPÁSLÖVÉS: Avagy elsülhet a kapanyél… Kapanyélre erősített pumpával működő „légpuskával” kell kapásból lőni a táblára…

Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeum
10.00-17.00
10.00 – 12.00 Kézműves foglalkozás : korabeli papírbáb és kokárda készítése
Helyszín: Barokk Csarnok
10.30 – 11.30 Buda a királyi méltóság széke és trónusa: Tárlatvezetés a megújult középkori palota tereiben
(Gyülekezés: a múzeum előcsarnokában)
11.30 – 12.30 Rejtélyek a Lánchíd történetében: Interaktív tárlatvezetés filmjelenettel
(vezeti: Berhidai Magdolna múzeumpedagógus
Gyülekezés: a múzeum előcsarnokában)
13.00 – 14.30 Kézműves foglalkozás: huszárcsákó és zászló készítése
Helyszín: Barokk Csarnok
14.30 – 15.30 Buda ostroma 1849: Tematikus történeti séta a múzeumban
vezeti: B. Szabó János hadtörténész
Gyülekezés: a múzeum előcsarnokában
(időjárás függvényében, kabátban)
15.30 – 17.00 Kézműves foglalkozás: huszárcsákó és zászló készítése
Helyszín: Barokk Csarnok
15.30 – 16.30 „A legmagyarabb Habsburg”: Történeti séta az újkori palotatörténeti kiállításban József nádorról
Gyülekezés: a múzeum előcsarnokában
vezeti: Dr. Zalka Péter főmuzeológus

HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum
10.00-18.00
„Forradalmi Forgatag”
Magyar Kard Napja – a Magyar Kard Napja alkalmából a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeumban időszaki kiállítás nyílt, amely bemutatja a kard, mint történelmi vágófegyver fejlődését a honfoglalás korától napjainkig. Kicsik és nagyok számára egy felfedező füzet teszi kalandossá a kardokkal való megismerkedést.

• Kézműves bemutatók a Magyar Karddal kapcsolatosan – egész napos bemutató során nyerhetnek bepillantást a látogatók a kovácsműhely titkaiba, megtudhatják hogyan és milyen fegyverek készülnek ott.
• Szablyavívó bemutatók – a vívás művészetét a Magyar Szablyavívó Iskola mesterei és növendékei mutatják be, amelynek során a kardvívás technikáiról, fortélyairól derül ki sok érdekesség.
• Hagyományőrző bemutató – a látogatók a múzeumba érkezve a honvéd sereg táborába csöppenhetnek. Huszárok, tüzérek, gyalogosok várják a lelkes újoncokat, hogy megmutassák, hogyan is harcoltak a szabadságharc idején.
• Népi játszóház – a múzeum Díszudvarán számos hagyományőrző népi ügyességi játék várja a látogatókat, amelyekben minden korosztály örömét lelheti és próbára teheti magát.
• Kézműves foglalkozás – maradandó élmény és emlék; március 14-én és 15-én kreatív kézműves programokkal várják az alkotni vágyókat, kisebbeket és nagyobbakat egyaránt.
• Táncház – a Magyar Nemzeti Táncegyüttes szólistái és zenészei közreműködésével délután táncházba mindenkit szeretettel látnak, hogy közösen járják a verbunkost.
• Múzeumpedagógiai foglalkozások – A Forradalmi Forgatag hetén többféle múzeumpedagógiai foglalkozással várják az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc témájában tanulni vágyókat. Ennek során minden érdeklődő testközelből ismerkedhet meg a kor fegyvereivel. A „Jelszavaink valának” című állandó kiállítás teljessé teszi a megemlékezést: bemutatja a szabadságharc kiemelkedő alakjait, bepillantást enged a forradalom és szabadságharc eseményeibe, harcoló katonáinak életébe.

Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára

10.00-18.00
Kalandos időutazás, melynek során végigjárhatják az 1848–49-es forradalom és szabadságharc jelentős színtereit, megismerhetik annak legfontosabb eseményeit, szereplőit.
1. állomás
Buda város rendőri hivatala (földszinti aula)
Korabeli íróasztalok mellett az írnokok tintával írt útlevelet állítanak ki a látogatók számára, melyet ezt követően minden állomáson, az adott feladat sikeres teljesítése után lepecsételnek a szigorú hivatalnokok.
2. állomás
Kecskeméti honvédtoborzás (első emeleti aula)
A forradalmi hadseregbe belépő újoncok eldönthetik, melyik fegyvernemben akarnak szolgálni, ennek megfelelően kell kiszínezniük a kapott egyenruharajzokat. A legkisebbek foglalópénz gyanánt mézeskalácsból készült krajcárokat kapnak. A toborzásban részt vesznek honvéd hagyományőrzők is, akik emellett a rendezvény során, a többi helyszínen is időről időre felbukkannak.
3. állomás
Az önkéntes mozgó nemzetőrség váci tábora (első emeleti aula)
A besorozott honvédek itt kapják meg a szükséges kiképzést. A puskatöltés fázisainak ábráit helyes sorrendbe állítva kell bizonyítaniuk, hogy már tökéletesen tudnak bánni a fegyverükkel. Hagyományőrző honvédek segítségével egyenruha felismerés és fegyverismeret.
4. állomás
Pákozd (kutatóterem) - Kézműves foglalkozások
A hadba vonuló honvédek megkapják a felszerelésüket. A gyerekek kemény kartonból elkészíthetik az eredetihez megszólalásig hasonlító tölténytáskájukat, illetve huszár figurákat hajtogathatnak színes papírból.
Pihenőhely (kutatóterem)
A megfáradt honvédek itt megpihenhetnek, és közben megtekinthetik a kivetítőn folyamatosan futó prezentációt a szabadságharc hadi eseményeiről.
5. állomás
Kossuth írnoka (kutatóterem)
A szabadságharc jeles szereplőjének leveleiből néhány szó kimaradt, az eredeti kéziratokat elolvasva ezeket kell pótolniuk tintával a vállalkozó kedvűeknek. A leveleket ezután boríték formában összehajtjuk és gyűrűs pecsétet viaszba nyomva lezárjuk.
6. Állomás
Nagyvárad, a hadiipar központja (második emeleti aula)
A látogatók játékos formában ismerkedhetnek a korabeli céhes mesterségekkel.
7. állomás
A szabadságharc csataterein (második emeleti aula)
Március 15-e és 1848–49. legfontosabb helyszíneinek és eseményeinek beazonosítása korabeli metszetek alapján.
8. állomás
A háború sérültjei (második emeleti aula)
Egészségügyi kérdések, betegápolással kapcsolatos kirakók.
9. állomás
Komárom (földszint 21. szoba)
A próbák többségét sikeresen teljesítők saját névre kiállított komáromi menlevéllel hagyhatják el az épületet.

Az első emeleti Lovagteremben az intézmény őrizetében lévő eredeti 1848–49-es iratokat (függetlenségi nyilatkozat, Petőfi-kézirat, Leiningen-Westerburg Károly aradi búcsúlevele stb.) tekinthetnek meg a látogatók. Ugyanitt háromóránként meseolvasás a legkisebbeknek.

Magyarság Háza
10.00-16.00
Szép a huszár, ha felül a lovára…
10:00–16:00
Egész nap kézműves foglalkozások (huszárcsákó, zászló, kokárdakészítés)
11:00
Toborzó az épület előtt: katonadalokkal (Rossz időben: daltanulás az épületben)
11:30–15.30
többször Huszárviselet és fegyverzet bemutató
12:00–15.00
Huszárpróbák gyerekeknek (patkódobás, patkókitartás, karikaszúrás, hordólovaglás, dolmánygomboló verseny, ügyességi próbák), Kishuszár avatás
14:00 Kisebbeknek - Mesejáték
15:00 Fakardvívás és botoló huszár táncház (hagyományos fegyvertáncok tanítása)

A MAGYAR NEMZETI GALÉRIA GYŰJTEMÉNYE

A Magyar Nemzeti Galéria a magyarországi képzőművészet kialakulásának és fejlődésének folyamatát dokumentáló és bemutató legnagyobb közgyűjtemény. Állandó kiállításai átfogó képet adnak a magyar művészet történetéről az államalapítástól napjainkig, a legkorábbi magyarországi emlékektől a kortársműalkotásokig.

A BUDAVÁRI PALOTA TÖRTÉNETE
A Budavári Palota története Nagy Lajos,Zsigmond és Mátyás király idejéig nyúlik vissza, amikor a vár Európa egyik fényes királyilakhelyének számított. Az épület 1541-től a törökhódoltság korában, majd 1686-ban, Budavár visszavételekor súlyosan megrongálódott. Újjáépítése1749-ben, Mária Terézia uralkodása alatt kezdődött, az akkor divatos barokk stílusban. A várpalotát a 19. század végén Ybl Miklós és Hauszmann Alajos tervei szerint újabb épületrészekkel bővítették, majd neobarokk elemekkel egészítették ki. A II. világháborúban az épület egy része kiégett és megsemmisült. A romos állapotú palota felújítása sokáig váratott magára, a munkálatok csak az 1960-asévekben kezdődtek meg. A Magyar Nemzeti Galéria 1975-ben költözött a Budavári Palotamúzeumi célokra átalakított épületegyüttesébe.

GÓTIKUS FASZOBROK ÉS TÁBLAKÉPEK
A Magyar Nemzeti Galéria késő középkori faszobrai és táblaképei két kiállítási egység között oszlanak meg. Az első emeleten és a földszinten egyaránt megtekinthetőek teljes szárnyas oltárok és azok töredékei: faszobrok és táblaképek. A földszinten találhatók a gyűjtemény legkorábbi, a 14. századból származó darabjai, amelyek közül a toporci Madonna-szobor érdemel különös figyelmet.

KÉSŐ GÓTIKUS SZÁRNYASOLTÁROK
Az emeleti trónteremben és annak előterében kaptak helyet a késő gótikus szárnyasoltár-művészet legpompásabb alkotásai, köztük MS Mester Vizitációábrázolása, mely a selmecbányai templom főoltáráról származik. A trónteremben összesen tizenöt, javarészt teljes egészében fennmaradt szárnyas oltár tekinthető meg, számos további szárnyasoltár-töredékkel együtt. Az itt kiállított műtárgyak többsége a 16. század elejéről származik.

KÉSŐ RENESZÁNSZ ÉS BAROKK MŰVÉSZET
A késő reneszánsz és barokk művészet állandó kiállítása az 1600 körüli évek manierista alkotásaival kezdődik. A 17. századot hazai egyházi emlékek, faepitáfiumok (halotti táblák), síremlékszobrok, az Árpád-házi szentek magyar ruhás ábrázolásai képviselik, majd ezt követően a kiállítás a barokk kor kastélykultúráját idézi fel, elsősorban arcképek és csendéletek bemutatásával. A monumentális alkotások mellett oltárkép- és freskóvázlatok segítenek felidézni a barokk egyházi festészet egykori teljességét. Közülük kiemelkednek azok a művek, melyek magyar szent királyok legendáiból vett jeleneteket dolgoznak fel. A 18. század végének, a felvilágosodás korának festészetét a portrék és tájábrázolások mellett korai népéletképek és történeti zsánerképek példázzák.

19. SZÁZADI MŰVÉSZET
A 19. századi művészetet bemutató állandó kiállításaink a késő 18. századtól kezdődő mintegy száz esztendő művészetét tekintik át. A nemzeti romantika korának csaknem minden jelentős alkotásával találkozhatunk itt. A körbefutó teremsorban Markó Károly tájképei, a biedermeier hol szomorkás, hol pikánsan erotikus zsánerképei, a festészet számára fölfedezett hazai tájak ábrázolásai és a magyar portréfestészet legismertebb alkotásai tekinthetők meg. Borsos József, Barabás Miklós, Zichy Mihály, Benczúr Gyula és Székely Bertalan közismert főművei különösen izgalmas részei a kiállításnak. Külön terem mutatja be Munkácsy Mihály és a századvég realista festéstőinek munkásságát.

20. SZÁZADI MŰVÉSZET 1945 ELŐTT
A kiállítás az 1890-es évektől, a nagybányai művésztelepet, a modern magyar festészet bölcsőjét megalapító nemzedék (Hollósy Simon, Ferenczy Károly) művészetétől tekinti át az 1940-es évek közepéig a magyar képzőművészeti élet legfontosabb irányzatait. A kiállításrendezés új szempontjai szerint a műtárgyak nem szoros időrendben követik egymást, hanem az egyes termek önálló egységként is befogadhatók. A legfontosabb művészek (Rippl-Rónai József, Csontváry Kosztka Tivadar, Medgyessy Ferenc, Berény Róbert, Derkovits Gyula) és művészcsoportok (Nyolcak, aktivisták, a „római iskola”, Gresham-kör) tevékenységét mutatjuk itt be. Folyamatosan cserélődő anyaggal jelenítjük meg a magyar grafika legfontosabb képviselőinek munkásságát.

LÉPÉSVÁLTÁS
AZ 1945 UTÁNI MAGYAR MŰVÉSZET ÚJRARENDEZETT ÁLLANDÓ KIÁLLÍTÁSA
Az 1945 utáni magyar művészet története egymáshoz kapcsolódó generációk, művészcsoportok és egyéni utat kereső alkotók munkásságának a láncolatából áll. Érvényesülésükben nagy szerepet játszottak az állami nagy intézmények és a kisgalériák, illetve azok a kiállítások, amelyeken a művészek elveiket manifesztálták